Grönland-Az álmok szigetén

Narsarsuaq, a grönlandi lét közepébe

Ez a bejgyzés még 2018 tavaszán készült átmentve, egy archívált honlapomról.

Egy hatalmas álmom vált valóra ezzel az utazással, de hogyan is jutottam ide. Mint sokan tudjátok Dániában élek azon belül Odense-ben.  Itt találkoztam és leltem barátra egy félig dán félig grönlandi sráccal, Brijannal. Nagyon hamar közös nevezőre jutottunk. Egyszer megmutatott ő és a testvére, egy videót, én pedig rákérdeztem nem tarthatnék e velük a követekező utazásnál. Egyből igent mondtak így kezdődhetett a tervezés. Jegyárak, szabadság mindent összeraktunk.
Majd bő 2 hónap izgatott várakozás után eljött a nap amikor a vonaton ülve kissé kótyagosan hajnalban, elindultunk a világ legnagyobb szigetére. Koppenhágából elrepültünk egy 5 órás repülőúttal Narsarsuaqba. Gyakorlatilag egy óra alatt értünk oda kis időugrással. Ezután jött egy 4-5 órás hajóút a városba ahol a barátaim szülei laknak. Elképesztő az egész utat kint töltöttem és talán ez volt az a nap amikor túl sok képet készítettem. Végtelen jégtömbök, körülölelő hegyek. Egyszerűen megint nagyon kicsinek éreztem magam ezen a Földön. Elkezdett megfogalmazódni bennem, hogy nem a Bolygó van értünk, majd amikor eltűnik az emberiség a Föld újra fellélegezhet. Nekünk nem kell itt lennük, de neki igen, ha mi létezni szeretnénk. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk, hogy megvédjük ezt a létre nem hozható csodát. Különsen érezhető ez az olyan ritka és érzékeny helyeken mint ez a sziget. Természetesen én semmit nem érzek belőle, de a mostanság történt óriási leszakadt jégtömb miatt evakuálni kellett egy egész falut, a helyiek apró sztorijai mind arra utalnak, hogy valami nincs rendben. Ugye otthon is mindenki azt beszéli, hogy megváltozott a tél 20 éve még egészen más volt. A kiváltó okokkal azonban nem igazán törődünk. Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy valahogy nekem is felelősséget kell vállalnom és megmutatnom, hogy talán kicsit másképp kellene. Ami engem motivál és hajt előre, az az, hogy megpróbáljam az embereket kicsábítani a szabadba, lássanak természetet és utána talán mindenki egy kissé jobban értékeli majd azt. 

 Hiszen a világ tele van szebbnél szebb helyekkel és ma már keresnünk sem kell, ugyanakkor jó  kiszakadni a város állandó forgatagából. Ugyanakkor a fotósoknak -bár ez engem még egyáltalán nem érint mert szinte zéró embert érek el- mérlegelniük kell azt a lehetőséget, hogy egy-egy új úticél felfedésével, mit szabadítanak a természetre, mert ha a sok TURI hirtelen ellep egy egy helyet az általában barbári állapotokat eredményez mert nem igazán figyelnek a környezetre, fotózzuk le, hogy itt voltunk a többi meg kit érdekel. Nehéz lehet egy komolyabb fotósnak ezeket a döntéseket meghozni. Elkalandoztam, ahogy a világban is. Életemben nem láttam ilyen gyönyörű hajóutat. Még ide sem értem, de ha már félúton visszafordultam volna is teljesen megérte. Végtelen programok lehetősége amit ez a hely nyújt. Első nap az utazással és a város felfedezésével telt, majd második nap szó szerint belevetettük magunkat a grönlandi életérzésbe és kimentünk a helyi a tóba sziklát ugrani, úszni és hasonló hideg dolgok. Az időjárás, kellemes 9 fok a víz talán 5 fok körüli volt. Magunkra kaptuk a neoprén ruhánkat és irány a víz. Nagyon sokkoló volt az első vízbe érkezés. Érzem, hogy élek eltöltöttünk pár órát a vízben a végén már csak lassított felvételben tudtunk közlekedni. Azért sikerült pár jó képet lőnöm azt hiszem. Így telt az első két nap a szigeten, már most rengeteg kaland és király sztori amit, biztosan nem felejtek el soha és egy új szerelem kezdete ez vagyis inkább folytatása. Hideg és rideg helyek felkutatása, minél érdekesebb és kevésbé felkapott helyek megmutatása. Hiszen a Föld nem csak melegben szép. Csak meg kell talánunk a megfelelő ruhát. Bízzatok bennem. A hideg helyek pedig ma sokkal fontosabbak az emberek számára mint valaha. Remélem közösen sikerül megmentenünk, a tökéletlen odafigyeléssel. Mind számítunk te is. Hamarosan felkerül a következő két rész is, igyekszem az előző blogomról a tartalmat vissza tölteni. Igaz csak közepesen lassú tempóban de, azért haladok.