Hogyan tovább Európa? - Earth'N'More

Hogyan tovább Európa?

Amit tanulhatunk járvány idején

A világ sokszor megváltozott, és ismét megváltozik. Mindannyiunknak alkalmazkodnia kell az újonnan fennálló helyzethez, újra kellett gondolnunk étkezési szokásunkat, emberi kapcslatainkat, a modern technika lehetőségeit és mindent, ami eddig fontos volt számunkra. Életmódunk hirtelen drasztikus megváltoztatása sok ponton kapcsolódik azokhoz a változásokhoz, amit környezetvédelmi szervezetek régóta kérnek tőlünk. Éppen ezért a járványt kísérő vészleállások okán élőben próbálhatjuk ki, mi lenne, ha betartanánk a klímaváltozás megelőzéséhez szükséges változtatásokat.

A koronavírus ránküvöltött most, mert túl sokat veszünk el a természettől. Az otthon töltött idő jó alkalom most arra, hogy átértékeljük eddigi szokásainkat és elgondolkozzunk azon, hogyan hozhatunk létre egy olyan piacot, ami környezetbarát, fenntartható termékeket kínál, és hozzájárul a gazdaság hosszú távú átalakításához. Mielőtt előre rohannék nézzük meg, milyen pozitív változásokat hozott már most a koronavírus.

Műholdfelvételek szerint jelentősen csökkent a levegő szennyezettsége Kínában, ami legalább részben a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések következménye – közölte a NASA. A járvány első két hete alatt 25 százalékkal csökkent az energiafelhasználás és az ahhoz kapcsolódó kibocsátás. Mivel a lakosság közel felének otthon kellett maradni az amúgy túlzsúfolt utakról hirtelen eltűntek az autók, így az alsó légréteg napok alatt megtisztulhatott Kínában. Szálló portól- és koromrészecskéktől szennyezett levegő minősége már hetek óta tiszta és belélegezhető, ehhez kapcsolódóan a Stanfordi Egyetem készített egy szimulációt, amelyből kiderült, hogy a levegő javuló minősége 77 ezer életet (azon belül 73 ezer idős, 70 év fölötti embert) fog megmenteni – sokkal többet, mint amennyit a járvány elvitt.
Más nagyvárosokban is pozitív környezeti változások tapasztalhatóak. New York-ban szintén egyik napról a másikra a felére esett az autóközlekedésből adódó légszennyezés. Mérések szerint utoljára 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején volt a globális szén-dioxid-kibocsátás ennyire alacsony, mint most. A járvány miatti intézkedéseket követően a légszennyező anyagok és üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős csökkenését észlelték bizonyos európai városok és régiók felett is. Légi közlekedés, gépkocsihasználat, valamint az ipari tevékenységek korlátozásával áll összefüggésben, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan csökken, ennek feltehetően pozitívhatása lesz az éves összkibocsátásra.

Ahogy az egész világból, úgy Velencéből is kiűzte a koronavírus a tömegturizmust, a város csatornáin így lényegében megállt a forgalom, eltűntek a szemetelő emberek és a gondolák is. A leállásnak volt egy váratlan, és a helyi lakosok által üdvözölt következménye is: az általában gondolákkal és hajókkal zsúfolt csatornákban megjelentek a hattyúk, a kikötőben pedig delfinek is úsznak. Mivel a víz alján az üledéket nem kavarja fel semmi, így most kristály tisztának tűnik Velence vize, ahova sokkal szívesebben visszatérnek az állatok is.

Az alábbi képen megnézheted, miként hatott a környezetre és a levegő minőségére a hétköznapi élet megszokott ritmusának változása. Nem véletlenül mondják, hogy minden rosszban van valami jó: a jelenlegi vészhelyzetnek ez a pozitív hozadéka.

De vajon a koronavírus tényleg egy ökotudatosabb jövő reményét is hordozza magában?

Talán kényelmetlenségek, megszorítások, fizetésünk elvesztése, áldozatok – és emberéletek – árán megtanuljuk, hogy sokkal szerényebben kell élnünk, mert a természet nálunk százszor hatalmasabb erőkkel képes lecsapni ránk. Az utóbbi fél évszázadban részint a klímaváltozás, részint a népesség növekedése és a városiasodás miatt megnőtt a járványok veszélye és egyre gyakrabban fordul elő, hogy új kórokozókkal szembesül az emberiség. Mivel indokolatlanul sokat utazunk, kereskedünk, így az új koronavírus terjesztéséért mi magunk vagyunk a felelősek. Éppen ezért, le kell mondanunk az egzotikus fogyasztási cikkekről és felelőtlen turizmusról, a napi autózásról, és számos olyan dologról, ami látszólag ‘jobbá’ és ‘kényelmesebbé’ teszi életünket. Most tudatosítjuk magunkban, hogy nem csak előnye van az általunk felépített metropoliszoknak, túlnépesedésnek, a kapitalista gazdasági rendszernek, egyre zsugorodó világfalunak, amelyet kiépítettük magunknak. Újra kell deffiniálnunk saját jólétünket és alkalmazkodnunk kell a világ változásához.


Kép: nasa.com